Itthon.....

Ücsörögtem az asztalomnál s rajzoltam.

Egyszer csak valaki bekopogtatott a bejárati ajtón.

Hirtelen kopogásra lettem figyelmes.
Lementem s kinyitottam.
-Segíthetek?

De nem volt ott senki csak egy csomag az ajtó előtt.

Felvettem a csomagot majd becsuktam az ajtót s a szobámba mentem a csomaggal.

A csomag nem volt túl nagy.

Szobámba érve leraktam a csomagot az asztalomra s rajzoltam tovább.

Furcsa hang jött a csomagból. Először kattogás aztán egy csilingelő hang. Egy dallam.

Hirtelen a hangokat hallatott a csomag. Letettem a ceruzám s kibontottam a csomagot.

Egy kis kék zenélő doboz volt benne.

Egy érdekes kis dobozka volt.
-Vajon ki hagyhatta itt?

Zenélt. Nagyon barátságos dallam.

Nem foglalkoztam a dobozzal. Tovább rajzoltam s dúdolgattam a kis zenedoboz zenéjét.

Aztán megállt. Ahhoz, hogy újra zenéljen fel kellett húzni.

A zene abbamaradt. Újra félbehagytam a rajzolást s elkezdtem a kis dobozt felhúzni.

Újra zenélt, de már későre járt.

Későre járt így lezuhanyoztam majd a szobámba térve lekapcsoltam a kis lámpám s befeküdtem az ágyba. A zenedoboz még mindig szólt de nem zavart.

A dallam nyugottá tesz és elaltat.

A zenére egyre álmosabb lettem s végül el is aludtam.

A lányt furcsa álom kezdte el gyötörni. A zenedoboz dallama, játékok és egy zöldes szempár keveredett benne.

Eléggé furcsa álom volt. Érdeklődve figyeltem a zöld szempárt.

Ezek az álmok visszatértek még többször, míg egy éjszaka egy sokkal furcsább dolog nem történt. A zenélő doboz éjszaka magától kezdett zenélni anélkül, hogy bárki hozzányúlt volna.

A zenedoboz hangjára felkeltem.

Az ágy végében egy kis játéknyuszi ült.

Körbe néztem de semmit nem találtam. Kivéve egy játéknyuszit az egyám végében. Nem értem hogy kerülhetett ide.